(John Joseph Nicholson)

Sz�let�si id�: 1937. �prilis 22.

 1937. �prilis 22-�n a New Jersey �llambeli Neptune-ben sz�letett.

A Manasquan F�iskol�n tanult, de 17 �ves kor�ban �gy d�nt�tt, a saj�t l�b�ra �ll, �s Los Angelesbe k�lt�zik.

Kezdetben az MGM k�preg�nyoszt�ly�n dolgozott, majd ki akarta pr�b�lni mag�t sz�n�szk�nt is, �s fell�pett a Tea and Sympathy c�m� hollywoodi sz�npadi produkci�ban. Tetszett neki a dolog, �s folytatta. Nicholson tipikus autodidakta m�v�sz, aki nem iskol�ban tanulta a sz�n�szmesters�get, hanem kiz�r�lag a gyakorlatban saj�t�totta el annak fog�sait. P�ly�j�nak kezdet�n gyakran fell�pett a Theatre West t�rsulat�val, majd a telev�zi�sok is felfigyeltek a fiatalemberre.

T�bb t�v�sorozatban szerepelt, majd a j�t�kfilm k�vetkezett: a Cry Baby Killerben egy paranoi�s fick�t j�tszott, aki gyilkosnak k�pzeli mag�t.

Nicholson korai filmjei k�z�tt olyan alkot�sok szerepelnek, mint a R�ms�gek kicsiny boltja, a The Raven, s a The Shooting, amelynek t�rsproducere is volt, tov�bb� a Ride the Whirlwind, amelyben szint�n producerk�nt m�k�d�tt k�zre, de r�szt vett a forgat�k�nyv�r�s munk�lataiban is.

A The Trip �s a Bob Rafaelson rendezte Head c�m� filmek sz�zs�i m�r Nicholson �n�ll� munk�i, de nem akarta abbahagyni a sz�n�szetet sem. Peter Fonda �s Dennis Hopper Szel�d motorosok c�m� filmje meghozta sz�m�ra a nemzetk�zi elismer�st, megkapta a New York-i filmkritikusok d�j�t �s els� �zben jel�lt�k Oscarra. A siker fellelkes�tette, �s megpr�b�lkozott a rendez�ssel is. A Drive, He Saidben Karen Black �s Bruce Dern alak�totta a f�szerepet, s Nicholson el�gedett volt alak�t�sukkal. Polanski K�nai negyed c�m� filmj�ben Nicholson Jake Gittist, a cinikus mag�nzsarut j�tszotta, s �gy megkedvelte a figur�t, hogy k�s�bb szint�n saj�t f�szerepl�s�vel megrendezte a folytat�st, Cinikus hekus c�mmel.

Jack Nicholson h�rom alkalommal kapott Oscar-d�jat: a Milos Forman rendezte Sz�ll a kakukk f�szk�re c�m� m�ben MacMurphy; a Bec�z� szavakban Garrett Breedlove ex�rhaj�s; a Lesz ez m�g �gy se c�m� filmben pedig Melvin, a szerelmes reg�nyek �r�ja, a gyerekek �s a kuty�k r�me, a szomsz�dok �let�nek megkeser�t�je megform�l�s�t ismert�k el az aranyszobrocsk�val. Ezen k�v�l m�g kilenc alkalommal jel�lt�k Oscarra, t�bbek k�z�tt A Prizzik becs�lete, a V�r�s�k, az Utols� szolg�lat – ebben magyar szinkronhangja Latinovits Zolt�n volt! –, �s az �t k�nny� darab c�m� filmek�rt.

Nicholson komikusi tehets�g�t is megmutatta Az eastwicki boszork�nyokban, nem besz�lve Tim Burton Batmanj�r�l, amelyben a f�h�s ellenfel�t, a kegyetlen Jokert alak�totta. 1995-ben megkapta az amerikai filmint�zet �letm�d�j�t, de ez nem azt jelenti, hogy nyugd�jba akart volna vonulni. Tov�bbra is sz�vesen v�llal szerepet olyan filmekben, amik felkeltik az �rdekl�d�s�t, r��r� idej�ben k�t kisgyermek�vel foglalkozik, s m�g mindig szokny�k ut�n szaladg�l. Kifogyhatatlan az energi�ja...

Filmjei:

2002 About Schmidt

2001 Az �g�ret megsz�llottja

2001 Stanley Kubrick: Egy �let a film t�kr�ben

1997 Lesz ez m�g �gy se!

1997 A nyak�k nyom�ban

1996 Esthajnalcsillag

1996 T�mad a Mars!

1995 Menek�l�s az �jszak�ba

1994 Farkas

1992 Egy becs�letbeli �gy

1992 Hoffa

1992 Z�r�s manus

1989 Batman

1987 Az Eastwick-i boszork�nyok

1987 Gyomok k�z�tt

1987 A h�rad� szt�rjai

1986 F�lt�kenys�g

1985 A Prizzik becs�lete

1983 Bec�z� szavak

1982 �llj, hat�r!

1981 A post�s mindig k�tszer csenget

1981 V�r�s�k

1978 Ir�ny d�lre

1975 Sz�ll a kakukk a f�szk�re

1975 Tommy

1974 K�nai negyed

1969 Szel�d motorosok