Dido 1971. december 24-�n sz�letett Londonban, õ volt �desanyja legszebb kar�csonyi aj�nd�ka. Kevesen tudj�k r�la, hogy nev�t egy afrikai harcos kir�lynõrõl kapta, �s az sem sokat hangoztatott, hogy vezet�kneve Armstrong, mintha a k�sõbbi �let�ben kialakult jazz ir�nti rajong�s�t h�zn� al� a k�l�nleges n�v. A kis Dido m�g csak �t �ves volt, amikor megalapozta zenei p�lyafut�s�t, �s nem is ak�rhogyan: egyszerûen eltulajdon�totta az iskol�b�l azt a zenei eszk�zt, amelyet angolul recorder-nek neveznek, �s a fuvol�hoz hasonl� alkalmatoss�g.
Nem ker�lt b�ntet�s al� a lop�s miatt, hanem ink�bb egy �v m�lva felvett�k a londoni neves zeneiskol�ba, a Guildhall School of Music-ba. Egy �ven kereszt�l hurcolta mag�val mindenhov� a felvevõj�t, �s addig gyakorolt a maga m�dj�n, hogy a zeneiskola nem tudott nemet mondani a kisl�ny jelentkez�s�re. Meg�rz�s�k j� volt, Dido sz�letett zenei tehets�g volt. T�z �ves kor�ra m�r j�tszott a zongor�n �s a hegedûn, �s gy�ny�rûen �nekelt. Tin�dzser �vei alatt ismerkedett meg a fi�testv�reitõl elcsent kem�nyebb zenei felv�telekkel, t�bbek k�zt a The Clash nevû punck-rock band�val, vagy a Duran Durannal. Ezek az �vek m�g a klasszikus zene be�p�t�s�vel �s a pop-rock-funky ir�nyzatok k�stolgat�s�val telt Dido sz�m�ra. Amikor �ppen nem b�tyjai zenei megmozdul�sai k�r�l t�nfergett, akkor a klasszikus zenei egy�ttessel j�rta Nagy-Britanni�t, amelynek tagja volt. 16 �ves volt, amikor szerelembe esett a jazz�nekes-legenda, Ella Fitzgerald hangj�val.

Ez a nagy passzi�ja a jazzmuzsika �s az �nekl�s ir�nt nem hagyta nyugodni tov�bb. K�l�nb�zõ gar�zszenekarokhoz csap�dott, akikkel fell�pett lok�lokban London szerte. Annak ellen�re, hogy b�tyja, Rollo figyelmeztette, ne hagyja ott napk�zbeni �ll�s�t, Dido m�gis a Rollo �ltal alap�tott egy�ttes, a Faithless album�n �nekelt elõsz�r profi �nekesnõk�nt. Jogi iskol�ba is j�rt, k�zben k�nyvkiad�ban dolgozott �gyn�kk�nt, de ezek mind csak �lete mell�kv�g�nyait jelentett�k. Rollo 1995-ben alap�totta egy�ttes�t, a Faithless-t, �s ebben az �vben m�r ki is adt�k deb�t�l� lemez�ket. Dido addig k�rny�kezte az egy�ttes st�di�j�t munka k�zben, hogy azok beleegyeztek, õs is hozz�j�ruljon vok�lmunk�val a zenei anyag kialakul�s�hoz. A Reverence c�mû album hatalmas siker lett, �t milli� p�ld�nysz�mban kelt el, a Faithless-ek pedig egy k�t �ves turn�sorozat lehetõs�g�t hozta. Dido v�gigturn�zta vel�k az orsz�got, k�zben pedig sz�l� karrierj�t k�sz�tgette elõ azzal, hogy amint visszat�rtek Londonba, a saj�t maga alkotta dalok demofelv�telein dolgozott.

1997-ben az Arista Records zenekiad� meghallott n�h�ny dalt Dido demokazett�j�r�l, k�zt�k azt az az�ta vil�gh�ress� v�lt sz�mot is, amelynek c�me My Lover’s Gone, �s megh�vta az �nekesnõt egy meghallgat�sra, ahol nem m�s volt jelen, mint Clive Davis, aki olyan szt�rok felfedez�s��rt felelõs, mint Janis Joplin, Whitney Houston �s Santana. A tal�lkoz� sikeres volt, olyannyira, hogy Davis m�g h�tt�r�nekkel is kiseg�tette Did�t. A zenei kiad� v�llalta Dido deb�t�l� album�nak megjelentet�s�t, �s �gy sz�letett meg az 1999-es No Angel c�mû lemez, amelynek produceri munk�latait a nagyon is �n�ll� Dido nem adta ki a kez�bõl. B�tyja, Rollo seg�tett csup�n, �s �gy azt a v�geredm�nyt k�nyvelhette el, amit szeretett volna. Az album zenei anyaga a Dido meleg akusztikus hangz�s ir�nti szerelm�nek �s Rollo elektronikus-beat �temek ir�nti rajong�s�nak kombin�ci�ja, �gy a zene klasszikus, de ugyanakkor �j is. A kritikusok el voltak ragadtatva, de ahogy ez lenni szokott, a k�z�ns�g mindig a nagyok ut�n megy. Didonek Eminem seg�tett az ismerts�g kialak�t�s�ban, amikor megkereste azzal, hogy Dido Thank You c�mû sz�m�nak egyik szegmens�t felhaszn�lhassa Stan nevû dal�hoz. A sz�m hatalmas siker lett, �s megnyitotta Dido sz�m�ra a vil�gra ny�l� ajt�t.