Szamba

A szamba �lettel teli, saj�tosan erõs ritmus� t�nc. Afrikai eredetû, ahonnan Braz�lia �szaki r�sz�be, Bahia-ba ker�lt a cukor�ltetv�nyekre. Fokozatosan elvesztette szertart�sos jelleg�t �s Braz�lia nemzeti t�nc�v� v�lt.

A szamba a rio de janeiroi karnev�lon tûnt fel elõsz�r �s innen v�lt k�zismertt�. A bahiaiak a cukor�ltetv�nyekrõl �s m�sok a falukb�l Rioba utaztak az �ves fesztiv�lra. �gy a ritmusosan finom �rnyalatok bemutat�sa r�v�n fokozatosan az utca, a k�v�z�k �s b�ltermek t�nc�v� v�lt, m�g v�g�l a zene �s a t�nc Braz�lia nemzeti t�nc�v� fejlõd�tt.

Eredetileg nagyon erõs k�zmozg�ssal t�ncolt�k, ami szertart�sos eredetû volt. Egy kis n�v�nyarom�s dobozt k�tk�zzel fogva h�ztak el a t�ncos orra elõtt, hogy az izgat� illattal “k�b�ts�k”. Sok egy�ni kifejez�s volt a t�ncban, majd a l�p�sei egyes�ltek az indi�n macsicssal (Maxixe), mielõtt t�rsast�ncc� v�lt.

A nagy amerikai t�ncosok Irene �s Vernon Castle t�ncolt�k a szamb�t a hivat�sos bemutat�ikon. A braz�liaiak k�z�l tal�n Carmen Miranda volt a legismertebb rendk�v�li �leterej�vel �s rendezõi k�pess�g�vel; helyben alapot adott a szamb�nak, mint a vil�g egyik legizgat�bb t�nc�nak. Braz�li�ban szamba iskol�k fejlõdtek fel �s vir�goztak, az orsz�g a szamba mozg�sra alapozva fejlesztette ki saj�t balett mûv�szet�t, amivel mintegy f�mjelezi a szamb�t.