Magyarorsz�gon a balettm�v�szet t�bb mint k�tsz�z �ves m�lttal rendelkezik. M�r a XVIII. sz�zadban rendszeresen tartottak balettel�ad�sokat a f��ri kast�lyok sz�nh�zaiban. A XIX. sz�zadban t�rsulatok alakultak, amelyek orsz�gszerte �s k�lf�ld�n is fell�ptek, majd nemsok�ra �lland� otthonra tal�ltak a Nemzeti J�t�ksz�n �s a Pesti Magyar Sz�nh�z sz�npadain.
Az igazi fordulat 1884-ben k�vetkezett be. Ekkor ny�lt meg a budapesti Operah�z, amely a magyar balettm�v�szet k�zpontja lett. B�r Magyarorsz�gon napjainkban m�r t�bb kiv�l� balettegy�ttes m�k�dik, a Magyar �llami Operah�z balettegy�ttese, a Magyar Nemzeti Balett jelenleg is az orsz�g els� sz�m� egy�ttese, �s - nem t�lz�s �ll�tani - az eur�pai balettm�v�szet egyik fellegv�ra.
Az 1884-ben m�k�d� operah�zi balettegy�ttes nem sokban hasonl�tott a maihoz. A balettkar hatvan f�b�l �llt: harminc kart�ncosn�b�l �s harminc rendszeresen szerepl� balettn�vend�kb�l. �l�k�n k�t olasz �s n�gy magyar sz�lista �llt. Az eddig felsoroltak kiv�tel n�lk�l n�k - a megny�l� Operah�znak egyetlen egy, Mil�n�b�l szerz�dtetett f�rfit�ncosa volt.
A budapesti balettm�v�szet fejl�d�s�nek kezdeti �vtizedeit h�rom l�nyeges t�nyez� hat�rozta meg. A t�nctechnik�ra �s a k�pz�sre az olasz iskola volt kiemelked� hat�ssal, a sz�npadi �zl�s alakul�s�ban a k�zeli B�cs volt a minta, �s mindemellett - a kezdetekt�l fogva - er�s ig�ny jelentkezett a magyar nemzeti t�ncm�v�szet kialak�t�s�ra.

A magyar nemzeti balettm�v�szet kialakul�sa hossz� id�szak eredm�nye volt, �s kellett hozz� a kiemelked� tehets�g� alkot�m�v�sz: Harangoz� Gyula. Az Operah�zban 1936-ban mutatt�k be a Cs�rdajelenetet, Harangoz� els� sz�npadi m�v�t, amely m�rf�ldk� a magyar balettm�v�szet t�rt�net�ben. Munk�ss�g�val Harangoz� Gyula lett a magyar nemzeti balettm�v�szet megalap�t�ja. Sz�mtalan egyfelvon�sos �s eg�sz est�s balettet koreograf�lt, amelyekben a magyar n�pt�nc elemeit sikeresen �tv�zte a klasszikus balettal, kiv�l� dramaturgiai �rz�k�vel �lvezetes sz�nh�zi produkci�kat hozott l�tre, �s bebizony�totta, hogy a sz�npadi t�nc eszk�ze alkalmas a k�l�nb�z� figur�k, karakterek �br�zol�s�ra. Kiemelked� m�veit a Magyar Nemzeti Balett t�rsulata ma is sikerrel j�tssza. A reperto�r �lland� darabja a Copp�lia, a Furfangos di�kok, a Seherez�d�, a T�rzene �s a Bart�k B�la zen�j�re koreograf�lt, A csod�latos mandarin c�m� egyfelvon�sos. Ez ut�bbi m� Eur�pa sz�mos, jelent�s balettsz�npad�n �regb�tette a magyar balettm�v�szet h�rnev�t.

A magyar hagyom�nyok mellett az 1950-es �vekt�l er�teljesen jelentkezett az orosz iskola hat�sa. A nyilv�nval�an politikai okok miatt kialakul� k�zeled�s a balettm�v�szet szempontj�b�l csak haszonnal j�rt. A balettegy�ttes m�sor�n megjelentek az orosz klasszikus balettok, a k�pz�si rendszert orosz minta alapj�n alak�tott�k ki, �s ennek k�vetkezm�nyek�nt sokasodtak a sz�npadon a technikailag kiv�l�an k�pzett �s elm�ly�lt m�v�szi alak�t�sra k�pes balettm�v�szek. A Magyar Nemzeti Balett arculat�t a mai napig n�gy jelent�s t�nyez� hat�rozza meg: a Harangoz� Gyula nev�vel f�mjelezett nemzeti hagyom�nyok, a klasszikus orosz iskola hat�sa, a Harangoz� ut�ni magyar koreogr�fusok munk�ss�ga �s a kort�rs, modern eur�pai �s amerikai �ramlatok megjelen�se.

A Harangoz� Gyula ut�ni magyar koreogr�fusok kiemelked� alakja Seregi L�szl�. Seregi - jelk�pesen - 1968-ban vette �t a staf�tabotot Harangoz�t�l. Ebben az �vben mutatta be az Operah�z - hatalmas sikerrel - Spartacus c�m� balettj�t. Seregi m�veiben megfigyelhet� a mai magyar balettm�v�szet valamennyi jellemz�je. � is mer�t a n�pt�ncb�l, formanyelv�nek alapja a klasszikus balett, de hatnak r� a kort�rs st�lusok is, �s j� ismer�je az orosz iskol�nak. Egyediv� a t�rsm�v�szetek ir�nti k�l�nleges fog�konys�ga emeli. Koreogr�fi�it a kiv�l� dramaturgia, a muzikalit�s, a k�pz�m�v�szeti �zl�s, a stil�ris soksz�n�s�g, a teatralit�s �s a finom humor jellemzi. Szerte a vil�gon, Chil�t�l N�metorsz�gig, Ausztr�li�t�l Honkongig, Kanad�t�l Finnorsz�gig bemutatt�k �s j�tssz�k darabjait. Legjelent�sebb m�vei: a Spartacus, a Sylvia, a R�me� �s J�lia, a Szentiv�n�ji �lom, A makrancos Kata �s egy kit�n� egyfelvon�sos, a V�ltozatok egy gyermekdalra. A magyar �s orosz hagyom�nyok �pol�sa mellett az 1970-es �vekben a Magyar Nemzeti Balett hat�rozottan nyitott a modern amerikai �s eur�pai st�lusok fel�: a k�vetkez� �vtizedekben reperto�rra ker�ltek Balanchine, B�jart, Ahston, van Manen, Ailey, Kyli�n �s North kiemelked� alkot�sai.

1996-t�l 2005 augusztus�ig az egy�ttest ifj. Harangoz� Gyula igazgatta, aki - el�deihez hasonl�an - feladat�nak �rezte az egyed�l�ll�an soksz�n� reperto�r �pol�s�t �s tov�bbfejleszt�s�t. Ennek �rdek�ben olyan kiv�l� koreogr�fusokat hozott Budapestre, mint a francia Myriam Naisy, az amerikai Judith Jamison, az olasz Renato Zanella, az amerikai-�r William Forsythe, a holland Hans van Manen �s a cseh Ji�i Kyli�n. A k�lf�ldiek mellett magyar koreogr�fusok is lehet�s�get kaptak, gondoljunk csak P�rtay Lilla legismertebb nagybalettjeire (Anna Karenina, Wolfgang AMADEUS Mozart), Keveh�zi G�bor nagy siker� Zorb�j�ra vagy Egerh�zi Attila egyfelvon�sosaira.
Az elm�lt �vekben k�t eg�sz est�s neoklasszikus balett is hatalmas sikert aratott az Oper�ban: bemutattuk John Cranko Anyeginj�t �s Sir Kenneth MacMillan Mayerlingj�t. Ez ut�bbit 1976-os premierje �ta kiz�r�lag a londoni Royal Ballet �s a Sv�d Kir�lyi Balett adta el� - �gy joggal lehet�nk b�szk�k arra, hogy a sz�mos kiv�l� eur�pai balett egy�ttes k�z�l, melyek a j�tsz�si jogokra p�ly�ztak, egyed�l a Magyar Nemzeti Balett szerezte meg eddig a kit�ntet� enged�lyt.

Mindezek mellett az egy�ttes olyan igazi klasszikus nagybaletteket is m�soron tart, mint a A di�t�r�, a Giselle, a Don Quijote, A hatty�k tava, a Csipker�zsika.

2004-ben a budapesti Erkel Ferenc sz�nh�zban zajlott le ifj. Harangoz� Gyula balett-musicalj�nek, a H�feh�rke �s a h�t t�rp�nek a vil�gpremierje. A darab kiv�l� koreogr�fi�ja, megkap� �s f�lbem�sz� zen�je valamint a gazdag, l�tv�nyos, korszer� technik�j� d�szlet eg�sz csal�dokat vonz: a nagymam�t�l az unok�ig mindenki �lvezi.

2005. augusztus 1-j�t�l a Magyar Nemzeti Balett igazgat�ja minden korok legkimagasl�bb magyar balett m�v�szeinek egyike, Keveh�zi G�bor Kossuth-d�jas Kiv�l� M�v�sz, sz�mos nemzetk�zi d�j nyertese, a P�csi Balett kor�bbi igazgat�ja.