A Cha-Cha-Cha a versenyt�ncok latin-amerikai �g�t b�v�ti. A t�nc az afrokub�n zene fejl�d�s�nek leg�jabb jelens�gei k�z� tartozik, �s �pp�gy mint a Mambo, el�sz�r zenei forma volt. Mesters�gesen alkotott t�nc, a Rumb�nak �s a Mambonak egy v�ltozata. Viszonylag gyors, kis teret bet�lt�, rendk�v�l �tletd�s �s j�t�kos hangv�tel�. Megalkot�ja Enrique Jorrin egy havannai zen�sz, aki 1953-ban a t�l gyorsan j�tszott Mambob�l - melynek nem volt igaz�n sikere - fejlesztette ki a lass�bb Mambo-Cha-Cha-Cha-t. New York Cityben a Broadway-n a Pall�diumot jel�lik a Cha-Cha-Cha sz�l�helyek�nt. A Cha-Cha-Cha sz� a zene ritmikus r�sz�nek tekinthet�, - mint a triola - melyet a zen�szek �rthet�en, vil�gosan "kifejeznek" �s a t�ncosok h�rom kis l�p�ssel interpret�lnak. A Chasse-k a Cha-Cha-Cha-ban azon h�rom l�p�snek egym�sut�nis�g�b�l j�nnek l�tre, melyeket az alapform�ban t�ncolunk. �gyel�nk arra, hogy a l�p�s nagys�ga nem l�pheti t�l a saj�t cs�p�sz�less�get. A Chasse-kat t�ncolhatjuk fordul�ssal vagy an�lk�l, el�re, h�tra, oldalra vagy helyben. A t�nc k�zbeni cs�p�mozg�s a ny�jtott l�bra val� s�ly�thelyez�s k�vetkezm�nye. Fontos, hogy ne tegy�nk tudatos "m�-cs�p�lend�t�st", mert ez kev�sb� eleg�ns. A term�szetes cs�p�mozg�sok ellenben sohasem t�nnek t�lzottnak. A mag�val ragad� kubai zene, illetve t�nc el�sz�r �szak-Amerik�t h�d�totta meg, ahol 1954-t�l a legkedveltebb divatt�nc lett. Ugyanakkor Eur�pa is nyitott volt a latin-amerikai eredet� t�nc �s zene ir�nt, s hirtelen t�bb orsz�gban is n�pszer� lett a Cha-Cha-Cha (pl. N�metorsz�gban, 1957-ben Gerd �s Traute Hadrich mutatta be el�sz�r a t�ncot a N�met T�nctan�rok Egyes�let�nek kongresszus�n). A tiszta, vil�gos ritmussal �s a vari�ci�gazdag, vid�m figur�kkal e t�nc gyors �tt�r�st hozott. Jellegzetess�ge, hogy majdnem minden alapfigur�ja �tvihet� a Rumb�ba is. K�zben persze �gyelni kell arra is, hogy az �tvitt figur�k interpret�l�sa mindig megfeleljen az adott t�nc karakter�nek. A t�nc alatt a p�rok szabadnak �rzik magukat, j�kedv �s az egym�st�l val� elragadtat�s jellemzi �ket. Magabiztosak, egy kicsit j�tszanak a partnerrel, de ugyanakkor a k�z�ns�ggel is. A Cha-Cha-Cha-t is, mint mindegyik latin-amerikai t�ncot 1961-ben vett�k fel a versenyt�ncok k�z�. Az�ta is a latin versenyek egyik k�zkedvelt t�nca. A zene gyors, szemtelen, temperamentumos, kac�r �s szaggatott. �rdekess�ge, hogy rendk�v�l sok disco zen�re lehet Cha-Cha-Cha-t t�ncolni. Zenei �tem: 4/4-es. Temp�: tud�sszint szerint lehet 32-34 �tem/perc. A versenyeken 32 �tem/perc az el��rt. Ritmus: 2-3-4-�s-1, 2-3-cha-cha-cha.